migració

angliában / u.k. @-ben érkeznek, szinte havonta a survey-k

a yougov-on is, már válaszoltam a terrorista témában 

earth day

Földanyánk Jogainak Egyetemes Nyilatkozata

Preambulum
 Mi a Föld népei és nemzetei:

– tekintettel vagyunk arra, hogy mindannyian Földanya részét képezzük, mint oszthatatlan, egymással kölcsönösen kapcsolatban lévő és egymástól kölcsönösen függő lények élő közösségeként, akik közös sorson osztoznak;

– hálával ismerjük el, hogy Földanya az élet, a táplálék illetve a tudás forrása, és mindent megad számunkra, hogy jól élhessünk

– felismerjük, hogy a kapitalista / tőkeközpontú világrendszer a kifosztáson, kizsákmányoláson, erőszakon és a szennyeződés minden formáján keresztül mérhetetlen mennyiségű kárt, pusztulást és zavart okozott Földanyának és mindezzel a mai formájában ismert életet veszélybe sodorta a klímaváltozáson és más hasonló jelenségeken keresztül;

– meggyőződéssel valljuk, hogy egy kölcsönös egymásra utaltságon alapól életközösségen belül csak és kizárólag az emberi lények jogainak elismerése nem lehetséges anélkül, hogy az ne okozna egyensúlytalanságot Földanya működésében;

– megerősítjük, hogy az emberi jogok garantálása érdekében szükséges felismerni és megvédeni Földanya és a benne élő minden lény jogait, ennek végrehajtásához pedig már létező kultúrák, szokások és jogrendszerek állnak rendelkezésünkre;

– tudatában vagyunk annak, hogy meghatározó erejű, kollektív tettek sürgős végrehajtására van szükség, hogy átalakítsuk mindazon struktúrákat és rendszereket, amik az éghajlatváltozást és a Földanyát ért más veszélyeket okozzák;

– ezennel kikiáltjuk Földanya Jogainak Egyetemes Deklarációját és felszólítjuk az ENSZ Közgyűlését, hogy fogadja el, mint általános és mértékadó vívmányt, mely a Föld minden lakójára és nemzetére vonatkozik

– végezetül minden egyén és intézmény vállaljon felelősséget mindezekért és járuljon hozzá tanítással, képzéssel és a tudatosság szintjének emelésével, tartsa tiszteletben a Deklarációban megfogalmazott jogokat és haladéktalanul biztosítsa azokat nemzeti és nemzetközi szintű intézkedései és mechanizmusai révén, ismertesse meg egyetemes és gyakorlati viszonylatukban és alkalmazza azokat minden egyes ember és a Föld minden nemzetének vonatkozásában.



1. cikkely – Földanya
(1) Földanya egy élőlény.

(2) Földanya egy kivételes, egyedi, oszthatatlan és önszabályozó közössége azoknak az egymástól kölcsönösen függő lényeknek, akiket fenntart, magában hordoz és reprodukciójukat biztosítja.

(3) Minden lény szerves és nélkülözhetetlen részét képezi Földanyának.

(4) Földanya veleszületett jogai elidegeníthetetlenek, mivel a létezés egyazon forrásából származnak.

(5) Földanyát és minden élőlényt megilletnek e Deklarációban elismert veleszületett jogok, mindenféle megkülönböztetés – legyen az szerves vagy szervetlen lény, különböző fajhoz való tartozás, származás, vagy az emberek számára való hasznosságuk, illetve bármilyen más státuszra való tekintet nélkül.

(6) Ahogy az embereknek emberi jogaik vannak, úgy más lényeket is megilletnek más jogok, amelyek sajátosan az ő fajukra, vagy fajtájukra vonatkoznak, és megfelelnek annak a szerepnek és funkciónak, melyet a saját közösségükben betöltenek.

(7) Minden lény jogait meghatározzák más lények jogai is, és ezen jogok között felmerülő bármely konfliktus feloldása csakis oly módon történhet meg, amely fenntartja és megőrzi Földanya integritását, egyensúlyát és egészségét.



2. cikkely – Földanya veleszületett jogai
(1) Földanya és az Ő részét képező többi lény veleszületett jogai a következők:

(a) az élethez és a létezéshez való jog;

(b) a tisztelethez való jog;

(c) a biokapacitás megújításához és az alapvető életciklusok gyakorlásához való jog, káros emberi behatástól mentesen;

(d) azonosságának és sértetlenségének megőrzéséhez való jog, különálló, önszabályozó, másokhoz kölcsönösen kapcsolódó lényként;

(e) a vízhez, vagyis az élet forrásához való jog;

(f) a tiszta levegőhöz való jog;

(g) az alapvető egészséghez való jog;

(h) a szennyező anyagoktól, mérgező vagy radioaktív hulladéktól mentes létezés joga;

(i) annak joga, hogy nem lehet a genetikai struktúrát olyan módon módosítani, illetve megrongálni, amely veszélyeztetné Földanya integritását, alapvető és egészséges működését.

(j) teljes és haladéktalan helyreállítás joga mindazon jogsértések esetén, melyek emberi tevékenység miatt következnek be a Deklarációban megállapított jogok megsértésekor.

(2) Minden lénynek joga van ahhoz a helyhez, amelyben betöltheti saját szerepét Földanya harmonikus működésében.

(3) Minden lénynek joga van a jóléthez és ahhoz, hogy az emberi lények okozta kínzástól és kegyetlen bánásmódtól mentesen éljen.



 3. cikkely – Az emberi lények kötelezettségei Földanya felé
(1) Minden ember felelős azért, hogy tiszteletben tartja és harmóniában él Földanyával

(2) Minden ember, minden nemzet illetve közintézmény és magánintézmény köteles elfogadni, hogy:

(a) a Deklarációban lefektetett jogok és kötelezettségek szerint cselekszik;

(b) felismeri és elősegíti a Deklarációban említett jogok és kötelezettségek teljes körű alkalmazását és végrehajtását;

(c) elősegíti és közreműködik abban, hogy megtanulja, megvizsgálja, értelmezi és továbbadja mindazt a tudást, aminek segítségével harmóniában lehet élni Földanyával e Deklarációban megfogalmazott irányelvek mentén;

(d) biztosítja, hogy az ember jólétre való törekvése hozzájárul a Földanya jólétéhez, a jelenben és a jövőben egyaránt;

(e) hatékony szabályozásokat és törvényeket állít fel és alkalmaz Földanya jogainak védelmére, megóvására és megőrzésére;

(f) tiszteletben tartja, megvédi, megőrzi és ahol szükséges, helyreállítja Földanya ökológiai ciklusainak, életadó folyamatainak sértetlenségét és egyensúlyát;

(g) garantálja, hogy a Deklarációban elismert veleszületett jogok emberi tevékenységből származó megsértését és az ebből eredő károkat helyrehozza, a tetteseket felelősségre vonja, és helyreállítja Földanya egészséges és sértetlen állapotát;

(h) az emberi lények és intézmények felhatalmazást nyernek Földanya és minden rajta élő lény jogainak megvédésére;

(i) elővigyázatosságból korlátozó intézkedéseket vezet be, hogy megelőzze az emberi tevékenység miatti kialakuló zavarokat – a fajok kihalását, az ökoszisztéma pusztulását és az ökológiai ciklusok felborítását;

(j) garantálja a békét és felszámol minden nukleáris, vegyi és biológiai fegyvert;

(k) elősegíti és támogatja mindazon szokásokat, amelyek tiszteletben tartják Földanyát és a rajta élő lényeket, összhangban azok saját kultúrájával, hagyományával és szokásrendszerével

(l) elősegíti olyan gazdasági rendszerek létrejöttét, amelyek harmóniában működnek Földanyával és e Deklarátumban elismert alapelvekkel.



4. cikkely – Definíciók
(1) A fenti Deklarátumban említett „lény” kifejezés minden ökoszisztémára, természeti közösségre, fajra és olyan természetben élő entitásra vonatkozik, amely Földanya részeként létezik.

(2) A Deklarátum megállapításai nem korlátozzák egy adott lény, vagy lények összességének más, veleszületett jogainak elismerését.

go home

back in the israel

Felirat hozzáadása

vagyonleltár - kuponos privatizáció

...a vállalatvezető nómenklatúra és baráti köre a spontán privatizációval a meglévő termelői vagyon mintegy hatvan-hetven százalékához jutott hozzá mélyen leértékelt áron. „Mondhatjuk úgy is, legális számviteli trükkök százaival ingyen vándorolt közös értékeink jelentős része elvtársak és elvtársközeli csapatok zsebébe”...
Mindennek következtében 1990-re, privatizáció első állami szabályának megjelenési idejére a rendszerváltás előtt létező 2900 állami vállalatból már csak 1859 kerülhetett állami kontroll alá! -Ebből a maradék nemzetvagyonból indult el a privatizáció második időszaka 1990-től 2002-ig...
A 2002 és 2007 közötti harmadik fázisban, illetve a vagyontörvény tavalyi elfogadását követően azonban a Medgyessy- és a Gyurcsány-kabinet már ezeken is túladott, ráadásul a nemzet megkérdezése nélkül, a nemzet akarata és érdeke ellenére, 44-re csökkentve a korábbi mintegy 170 nemzetstratégiailag jelentős társaság számát. Ami megmaradt, annak pontosan a felét az erdő- és vadgazdaságok teszik ki.
az őrült ütemben folyó magánosítás a szocialisták számára azt jelentette, hogy egy tollvonással üzleti vagyonná – azaz bármikor könnyedén értékesíthetővé – minősítették át egyebek mellett a miniszteriális épületeket, a kórházakat, a termőföldeket és az egyetemek állami tulajdonban lévő ingatlanjait.
1990 és 2002 között mintegy 4000 milliárd forint közvagyon egész egyszerűen „eltűnt”, illetve „elemzők szerint ez magánvagyonná vált”. Ez az adat ráadásul nem tartalmazza egyrészt a spontán privatizáció alatti állami vagyonvesztést, illetve természetesen nem foglalhatta még magában a 2002 és 2008 közötti időszak privatizációs folyamatait sem. 
...az elmúlt húsz esztendő összprivatizációs hatalmi ügyleteinek következtében – mai értéken számolva – mintegy 10 000 milliárdnyival lett szegényebb az ország, azaz ennyit loptak el tőlünk, ennyire került magánzsebekbe.Ez a hiányzó 10 000 milliárd ugyanis annyit jelent, mintha mind a tízmillió állampolgárnak fejenként egymillió forintot juttatott volna az állam.
...az ország magánvagyonának mintegy negyvennyolc százaléka mindössze a lakosság három százalékának, azaz durván háromszázezer embernek a tulajdonában van, míg alig tízmillióan osztozunk a vagyon ötvenkét százalékán.

vásárnap

  60. napon belül írjon ki az OVH

        a 2/3-ról népszavazást

                                            Mit akarunk

követeljük az univerzitas autonómiáját... a korrupció szele még nem érintette a honoráriumok záradékait,
ami a tömegeknél adózott cafeteria az ELTE-n beneficium, bérelt kastély/villa, villany/gáz, cseléd/nurse és gépkocsi használat, igaz chauffeur nélkül, mindezt alulról az óraadók után szabadon, a túlképzés abúzusában, a credit személyiségfejlődési zavarú erasmusi felsőoktatásban.

követeljük, hogy mindenki igénye szerint kitörhessen, a szegénységből,-mármint a nyilvános oktatás révén-...
tehát nem a mid van mit nem kaptál gazdagsága szerint, hanem a színesfémrevü élharcosainak irigyelt, csoresz leleményével szocializálódva: -a tömegek rabszolgasorát pont az jellemzi, hogy el se tudják képzelni a nemesek kultúráját, a szabad életvitel tehetősségéből, csak a fogyasztó életformával tudnak azonosulni.
Vasárnap shopingolnak és nem járnak el a templomba.

követeljük az egészségügy miniszterelnöki vizitációját és a szekrények ellenőrzését nincs-e rejtett csontváz vagy magánosító alapokirat tutyi-mutyizva, mielőtt nyilvánosságra kerülne a SOTE paraszolvencia életpálya modellje, megirigyelve a rezidens az óraadó beneficiumokat.

követeljük az adó árpádsávos eltörlését és a vízum lottó bevezetését, hogy a szerencsés ne fizessen, hiszen akinek van dugóhúzója, annak adatik a jövedékire is...az adó úgyis adminisztratív, így modernebb a forgalmi pracli vagy biochip agyalt cash az anglikán banking.

követeljük, hogy a szakszervezetek az underground mozgalomból kiemelkedjenek, -anno a krüptókommunizmus- vállaljanak nyilvános fellépést, demonstrációt, hogy ellenőrizhesse PÁSZ felügyelet a tömegoszlató és takarodót fújók műveleti területén. A gittegylet vegyen koszorút Saccó és Vanzetti kolumbáriumára, akik éles lövedékkel a testükben nem mehettek vasárnap ezt megvásárolni a virágboltokba, mert a templomban voltak felravatalozva és egy millióan kísérték a gyászmenetet, a negyven órás munkahetet bevezető nyugati demokráciában.

végül követeljük az uniót... minden magyar gondoljon, amire akar

Testvéreim/Elvtársaim írjuk ki azt a választást, hogy az ellenkezője ne vádolja szándékunk, hogy mi egy pannon europer náció lennénk a kárpátok limesével övezetten, ahol e röpke idő alatt a kétharmadot nem megszavazok, mostanra végre elkészültek már, politikai konfessziójukkal és nem mondanak le a revánsról egymással szemben se, a kialakult helyzetben feláll a listájuk az osztogató és fosztogató korrumpált arcokból, hogy a pályázati pénzekből alkotott mellvédjük ragyogjon ércnél maradandóbb és aki jön utánuk mondja majd áldott szent neveiket.
Kérjük, hogy a szavazást ne vasárnapra írják ki, hanem munkanapra, úgy ahogy európában ez már gyakorlat.

a megbocsátó

Egy másik, kevésbé ismert, de szintén nagyon alapvető különbség a két hit között, hogy az iszlám szerint Allah sohasem tesz igazzá eredetileg hitetlen, istentelen embereket. "Az igazhívők iránt kegyet gyakorol, könyörületet mutat, istenfélőkké teszi, és igaz úton vezeti őket. A hitetleneket viszont nem pártfogolja, nem mutat irántuk szánalmat, és nem vezeti őket a helyes úton. Ha a hitetleneket jámborokká tenné, akkor ők félnék a magasságos Allahot, ha a helyes úton vezetné őket, akkor ők azon járnának. A mindentudó Allahnak megvan az ereje ahhoz, hogy a hitetleneket istenfélőkké tegye, oly kegyet gyakoroljon irántuk, mely által igazhívőkké válnak. Ő azonban nem akarja a hitetleneket igazhívőkké tenni, és nem mutat irántuk könyörületet, nem akarja őket istenfélőkké tenni. Ellenkezőleg, azt akarja, hogy legyenek hitetlenek, ahogyan Ő azt már előzőleg is tudta. Bizony őket a sorsukra hagyja, tévelygésbe vezeti őket, és szűkké teszi a keblüket." (Al-Asarí hitvallása, 17.) Az iszlám a totális eleve elrendelésben hisz, a szabad akaratot teljes mértékben tagadja, nézete szerint minden emberi sors és tett, a rosszak éppúgy, mint a jók, Allahtól származnak, minden az ő akaratából előre meghatározottan történik.

A fenti hitvallással ellentétben az Újszövetség ezt állítja: "Hiszen mit is mond az Írás? »Ábrahám pedig hitt Istennek, és ez igazságosságként számíttatott be neki.« Márpedig annak, aki dolgozik, nem kegyelemből számítják fel a bérét, hanem mert tartoznak neki; aki viszont nem dolgozik, hanem hisz Abban, aki igazzá teszi az istentelent, annak a hite számíttatik be igazságosságként." (Pál rómaiakhoz írt levele, 4:3–5) A kereszténység lényege, hogy minden ember istentelen, hitetlen és bűnös Isten szemében, aki azonban minden embert kész kegyelemből igazzá tenni, aki hisz Jézus Krisztusban. A fenti idézet szerint éppen az az ember számít igaznak Isten előtt, aki képes abban hinni, hogy Isten az istenteleneket igazzá tudja és akarja tenni. Allah esetében ezt a tulajdonságot kizárja az iszlám. Valójában tehát nem ugyanarról az Istenről beszél a két könyv.

אָרוֹן הָבְּרִית

frigyláda

1. Izrael bejelenti, hogy birtokukban van a Frigyláda, és a kormány kész bemutatni ezt Jeruzsálemben, egy különleges, erre a célra épített múzeumban a világ közvéleményének. Ez a hír alapjában megerősítené Izrael történelmi legitimitását, nyilvánvalóvá tenné a zsidóság Jeruzsálemhez fűződő jogait, és alátámasztaná a Biblia hitelességét. Jeruzsálem a világ turisztikai és vallási központja lehetne, amely évente zarándokok és érdeklődők tízmillióit vonzaná. Mint Moskoff írja, amennyiben a Frigyláda csupán egy különleges régészeti lelet, ez a terv elvileg akár megvalósítható is lenne. De a rabbik, sőt egyes tudósok szerint is, senki nem tudja, milyen következményekkel járna, ha megpróbálnák felszínre hozni a Frigyládát. A szent tárgy ugyanis elvileg ma is olyan tulajdonságokkal rendelkezhet, mint az Ószövetség idején, amikor a Frigyládából kilépő tűz és energia hadseregeket győzött le, városokat rombolt és természetfeletti üzeneteket közvetített. Moskoff szerint a hivatalos tiltás ellenére eddig kétszer is igyekeztek megközelíteni a Frigyládát őrző föld alatti termet – 1968-ban és 1992-ben –, de egyik alkalommal sem jutottak célba. Amikor megnyitották a terem felé vezető alagutat, megmagyarázhatatlan földmozgás kezdődött, és a földomlások, valamint a lelepleződés veszélye miatt abba kellett hagyni a kutatást. (Teddy Kollek akkori jeruzsálemi főpolgármester ellenezte a kutatást és riasztotta az arabokat, akik kis híján meglincselték a kutatókat.) De ha sikerülne is kihozni a Frigyládát, akkor is kiszámíthatatlan lenne, hogy mit okozna a szent tárgy egy múzeumba zárva. Moskoff arra figyelmeztet, hogy a bibliai példák alapján ez akár tömegkatasztrófával is járhat a látogatókra és a személyzetre nézve.

2. Izrael továbbra is titokban tartja az információt. Eddig ez volt a legbiztonságosabb opció, mert 1967 után így ellenőrzés alatt tudták tartani a területet anélkül, hogy konfliktust provokálnának ki. Most viszont már a növekvő nemzetközi nyomás miatt egyre valószínűbb, hogy Izrael néhány éven belül elveszítheti szuverenitását a Templom-hegy felett, és a terület – benne a Frigyláda –, az ellenségeik kezébe juthat, ami szintén kiszámíthatatlan következményekkel járna.

3. Izrael bejelenti, hogy megtalálták a Frigyládát, de úgy dönt, hogy a területtel kapcsolatos viták miatt nem hozzák azt a felszínre. Egy ilyen bejelentés lángba borítaná a muzulmán világot, akik minden eddigi gyanújukat igazolva látnák, miszerint a zsidók ki akarják sajátítani a Templom-hegyet. A nemzetközi közvélemény nyomása miatt Izrael kénytelen lenne kompromisszumot kötni, és át kellene adnia a területet az ENSZ, az UNESCO vagy más, hasonló nemzetközi védnökség alá. Ebben az esetben semmit nem nyernének, sőt elveszítenék Jeruzsálem Óvárosát is.

4. Izrael nem jelenti be hivatalosan a Frigyláda megtalálását (de nem is cáfolja, hasonlóan az atombombával kapcsolatos álláspontjához), viszont fokozza a politikai és vallási kampányt azért, hogy zsidók imádkozhassanak a Templom-hegyen. Így a közvéleményt hozzá tudják szoktatni ahhoz, hogy az imádkozáshoz a területen előbb-utóbb zsinagógára is szükség lesz. Ezt az egykori Szentek Szentje helyére (vagyis a Frigyláda feltételezett rejtekhelye fölé) építenék, ami ma szabadon álló, beépítetlen terület a Templom-hegy délkeleti részén (a pontos helyszínt Moskoff nem hozta nyilvánosságra, de cáfolja, hogy akár a Szikladóm, akár az al-Aksza mecset alatt lenne). Ha sikerül közben rituálisan megtisztított papokat felszentelni – amire szintén zajlanak előkészületek a jeruzsálemi Templom Intézetben –, ők a megnyitás előtt a mélyből közvetlenül a zsinagógába hozhatnák a Frigyládát, és így történhetne meg a nagy bejelentés. A világ ebben az esetben kénytelen lenne elfogadni az új helyzetet, és hozzájárulni ahhoz, hogy felépüljön az új szentély, a Harmadik Templom is.